Weboldal a villanyszerelésről
Adódhat a kérdés, hogy konyhában, fürdőben milyen kismegszakítóra (10 amperes, 13 amperes vagy 16 amperes), milyen teljesítményű háztartási
gépet lehet kapcsolni?
Alapesetben ha réz vezetékkel van szerelve a lakásunk vagy a házunk, két vezeték mérettel szoktak dolgozni a villanyszerelők. 1,5 és 2,5 mm2-es átmérővel.
A világítási áramkörökhöz a 1,5-ös használják, 6 A illetve 10 amperes megszakítókkal, aminek a karakterisztikája többnyire “B”. Ha konnektorokat nézzük és 1,5-ös vezetékkel mennek ki az elosztóból a szerelők, akkor 13 A-es B vagy C karakterisztikájú megszakítót lehet használni 10 A-es esetleg de 16 A-es semmiképp.
A 2,5 mm2-es megszakítókat leginkább a dugaszoló aljzatokhoz használják
16 A-es B vagy C karakterisztikával. Na de milyen teljesítményű eszközöket
lehet rákötni az egyes kismegszakítókra? Ugye adott eszköz maximális teljesítménye
megtalálható a cimkéjén. A fizikában ezt P-vel jelölik és a mértékegysége W vagyis Watt.
A példa kedvéért legyen egy mosógép, ami 2100 W és egy ruha szárítógép, ami 900 W.
Maximális teljesítménynél el fogja-e bírni a kismegszakító,
ha mindkettő egyszerre üzemel róla?
Ha az alap esetet vesszük és egy 13 A-es kismegszakítóval
védik az áramkört ami 1,5 mm2-es vezetéken megy ki akkor a képlet úgy néz ki:
P = U * I
(vagyis a hálózati feszültség (U) szorozva a kismegszakító névleges áramerősségével vagy névleges áramával (A))
Ebben az esetben a P a két eszköz maximális teljesítménye vagyis a
2100W + 900W = 3000 W.
Szóval így számolhatunk:
P= 230V * 13A = 2990 W
Vagyis itt javasolt a két készüléket 2 külön megszakítóval
rendelkező 2 külön áramkörön lévő konnektorból használni,
ha egyszerre szeretnénk működtetni. Ha nincs lehetőség
akkor külön áramkörös konnektorokra, akkor egyszerre ne menjen a 2 készülék.
Ha csak 10-es kismegszakítóval védenék a konnektor áramkörét, akkor a képlet így alakul:
P = 230V * 10A = 2300 W
Itt egyértelműen leoldana együttes használatkor a kismegszakító.
Itt is marad a mosógép és a szárító külön működtetése.
Mikor működne egy áramkörről a két eszköz együtt?
Ha 16 amperes 2,5-es vezetékkel lenne kiépítve az áramkör.
Vagyis P = 230V * 16A = 3680 W
Ilyenkor a maximális teljesítmény 3680 W,
amit azért folyamatosan a gépek nem adnak le.
Egyébként általában a mosogatógépekre rá szokták tenni a 10 amperes olvadó
biztosítók rajzjelét vagyis, hogy max ekkora áramerősségű kismegszakítóval
kéne védi a hozzájuk kimenő áramkört.
Érdemes még pár szót ejteni a kismegszakítók másik jelölésével,
ami B, C vagy D szokott lenni valahogy így "B 10A",
ezek a kismegszakító karakterisztikáját jelenti vagyis,
hogy mekkora a maximális túláram, amire a kismegszakító leold.
Ez úgy néz ki, hogy B 3x-5x, a C 5x - 10 szeres és a D pedig 10x és 20x-os.
Vagyis értelmezzük ezt: egy B 10A kismegszakító biztosan
le fog oldani 51 ampernál. Ezt azért jó tudni mert a háztarátsi gépek induló árama,
a benne lévő villanymotor indulásakor átmenetileg nagyobb áramerősséget vesz fel.
Ezért jó, ha konnetkor, amiről a porszívó üzemel C karakterisztikájú megszakító védi.
Földelőszonda telepítésére, általában akkor kerül sor, ha mérőhely bővítése történik mivel régebben (kádárkockák építésének idejében 1960 - 1970 körüli időszak ) még ez a szabvány nem létezett. Földelésnek két fontos szerepe van, hogy a túlfeszültséget és a villámáramot vezesse le a földbe. (fontos megjegyezni, hogy a villámvédelem itt nem ér véget ez csak egy eleme a teljes villámvédelemnek ebben a bejegyzésben ennek részletezésére nem kerül sor) Ebben a bejegyzésben inkább arról elmélkedek, hogy ha mérőhely bővítés során kijön a szerelő, és leveri a szondát, akkor milyen szempontokat érdemes figyelembe venni.
MSZ 447 előírja, “minden épület erősáramú becsatlakozási pontjánál egy önállóan is számottevő földelést kell létesíteni”
Mit jelent, hogy “önállóan is számottevő”? Azt, hogy a földhőszondának 10 Ohm ellenállás érték alatt kéne lennie. Ez a gyakorlatban nem mindig teljesül ha csak 1 földelő szonda van leütve. Ez látható, a Youtube-on is, a videóban 71 és 74 Ohm körüli értékeket adtak a különböző mérési módszerek.
Videó
A 10 Ohm alatti igény társasházak építésénél jön elő, amikor a felülvizsgáló kijön és tényleges mérést végez.
Mi a megoldás, hogy elérjük az áhított 10 Ohmos értéket?
Az, hogy több szondát telepítünk és összekötjük őket. Ilyen földelőszondák több méretben kaphatóak, vannak 1,5, 2, 3 méteresek. A 1,5 méteresekre a gépi telepítés jellemző és többet szoktak belőlük leverni.
Ha nézzük a 2 méteres szonda ellenállását, főleg, ha száraz földbe vannak telepítve kb 100 Ohmos értéket mutatnak, ha nedvesebb a föld akkor 80-ra is lemennek. Ha kettőt verünk le akkor az össz ellenállás 40-50 Ohm lesz, ha 4-et lerakok, akkor vagyok 20 - 25 Ohmnál stb-stb és itt csak a fagyhatár alatti (0,7 m), rész ellenállása számít. De az is megoldás ilyenkor, hogy fagyhatár alá vízszintes földelést telepítenek. De új építésű házaknál az alapföldelés lenne a legjobb választás.
Miért találták ki a 10 Ω ellenállást mint cél értéket?
U = R * I = 10 Ω * 5 A = 50 V
vagyis a max érintési feszültségnél vagyunk.
Visszatérve a bevezetésre, amire érdemes figyelni, hogy a szabványos földelőszonda 3 méteres és abból csak az úgynevezett “zászló” lóg ki kb 15 cm-re.
Ezt a 15 cm-es részt a 16 mm2-e mkh vezetkéhez un. ALUMAX összekötő kapoccsal lehet összekötni. Ezt a 15 cm-es részt is érdemes a levegőtől elzárni ( például 16-os MÜ II-se csővel ) mivel a levegő savas és a föld lúgos kém-hatása miatt a galvánelem effektus beindulhat, ami a szonda elkorrodálásához vezet, hamarabb mint gondolnánk. Ha a szonda horganyzott acél, akkor ott nem jellemző a korrodáció.
És akkor még egyszer a szondát 0,7 m alá vagyis fagyhatár alá kell elütni. Innen a villanyóránál lévő földelő sínhez kötik réz mkh (“mkh” vagyis műanyag szigetelésű különösen hajlékony vezeték) 16 mm2-es vezetékkel. Amit szintén érdemes műanyagcsőbe vagy “gégecsőbe” rakni. A szonda ellenállását általában mérsékelt égövön tavasszal vagy ősszel mérik, májusban vagy szeptemberben, mert föld nedvesség tartartalma ilyenkor közepes.
Ha több szonda kerül leütésre akkor azok 5-10 méter távolságra kell telepíteni és talajfelszínről 0,5 méterre kell összekötni.
Érdemes még megemlíteni, hogy már SDS Plus-os (SDS max volt korábban elterjedt) tokmánnyal rendelkező gépekhez is vannak ún. földelőrúd meghajtók. Amit minden villanyszerelő kollégának érdemes beszerezni, akár külföldről is ilyen névvel lehet rákeresni: “SDS-Plus Ground Rod Driver”. Nálunk földelő rúd leütőnek vagy meghajtónak hívják.
Hívjon a weboldalon lévő telefonszámon és egy általános villamossági felmérési konzultációt ajándékba adok.
Írjon levelet és 48 órán belül válaszolok.
Budapest
+36 70 675 81 73
viktor.paly@yahoo.com